AZ ESŐ ÁTKA

Minden afgán agaras utálja az esőzést. Sár, víz, kosz, gyakoribb fürösztés és még sok más, ami megnehezíti a kutya és gazdája életét.

Mivel szinte egész nap benn vannak a házban, rengeteg energia gyűl fel bennük, mert ha ki is engedem őket, hogy a dolgukat elvégezzék, máris maguktól jönnek is be, hisz ők maguk sem szeretik az esőt, és marad, sőt fokozódik az energia, ami aztán pattan, a ház pedig robban.
Ma a majom volt soron, tépték, húzták és nyúzták, majd elszakították, és kibelezték. Mivel sok játék megy így tönkre, ezért most már próbáljuk azokat javítgatni. És íme két kép, hogy milyen jók tudnak lenni, ha a kedvencre kell várni :

Dracula Golden Trophy, azaz Vásárhelyi Kutyakiállítás

Rögtön az elején köszönet a kedves barátnak, Krisztinek, hiszen szinte öt napot ültünk a nyakán kutyástól és mindenestől.

Hát, nagyon sok élményünk fűződik ehhez a versenyhez, ill. verseny sorozathoz, merthogy egymásután három megmérettetés is volt:

CAC 04.09.2010

CACIB Calificare Crufts 04.09.2010

CACIB ROMANIAN CHAMPIONSHIP SHOW 05.09.2010

Az eredmények pedig reményeken felüliek:

2010.09.04. C.A.C.------EXC1, RPJ. (Francesco Cochetti - IT),
2010.09.04. C.A.C.I.B.------EXC1, RPJ, QUALIFIED FOR CRAFTS (Jose Vidal - PT),
2010.09.05. C.A.C.I.B.------EXC3 (Cristian Stefanescu - RO).

Nagyon büszkék vagyunk Furira, mert-hát nagyon ügyes volt. Hogy miért is mondom, hogy reményeken felüliek az eredmények? Ez volt az első igazán nagy megmérettetés, mert eddig egyik versenyen sem volt itt igazán nagy konkurencia, ahol mi is jelen voltunk. Na, volt most! Összesen 11 afgán agár volt és meg kell mondani, hogy igen csak szépek voltak. Voltak afgán agarak Észtországból, Oroszországból, Magyarországról és Romániából. A Junior csoportban összesen 6 kutya volt, ebből 4 szuka. Így aztán nagy volt az izgalom és az öröm, hiszen egy helyen ennyi szép afgánt mi még nem csodáltunk sohasem. Azt hiszem, hogy bárki, aki olvassa ezt a bejegyzést megérti, hogy miért is vagyunk annyira büszkék a kutyánkra.
Voltak persze a versennyel kapcsolatosan rossz megjegyzések is, a csalódottak részéről, konkrétan a chow-chow fajnál tudom, hogy voltak elégedetlenkedő hangok, de mindannyian tudjuk azt is, hogy nem csak Romániában, de egész Európában azért ezt-azt elrendeznek a kiállításokon.
Mindent összevetve, mi nagyon jól éreztük magunkat. Már csütörtökön megérkeztünk Krisztihez, aki nagyon finom vacsorával és bőséges szilvaüdítővel várt bennünket. Másnap pihenés, relaxálás, aztán estére fürösztés, szárítás.

 Ja, majd elfelejtettem, képzeljétek Réka, a feleségem ruháit otthon felejtettem :)

És Szombaton kezdődött a verseny. Furi a reggeli megmérettetéseken nem nagyon volt formában, de olyankor ő itthon is még mindig alszik. Ha kiküldöm pisilni, csak annyira képes olyankor, hogy felkel, kimegy a teraszra és ott még eldől vagy két órára. Nos, ezt szenvedtük meg azzal, hogy az afgánok voltak az elsők a bírálaton, ami szombaton 9-kor kezdődtek, vasárnap pedig 11-kor. Ez nehezebben ment, de a szombat délutáni kezdés 4-kor volt, és Furi aratott.

Mi pedig maradtunk még egy napot, és még ittuk a szilvóriumot. Mindent egybevetve egy nagyon-nagy élmény volt ez a verseny számunkra.

KÉPEK ITT!